2009. 11. 16-án hajnalban  egy kis Tündér látta meg a világot.

SÚLYA 2620 gramm, mint a pehely, de nekünk pont elég. :)

Hossza 55 cm.

Szeretettel üdvözöl mindenkit Eliza és anyukája!

Ui: fotók is lesznek, csak nem töltöttem még fel a gépre :(, lusta csajszi., ja és nincs netünk már egy hete, az irodából írok, de itt figyelik, hogy ki mit netezik, így nem nagyon akarok írni, de igyekszem...

Ui2.: bocsánat az összevisszaságért, de hiába csinálatam meg jól, összeugrottak a sorok :(

Nem jelentkeztem, mert nem álltam a helyzet magaslatán :( 

Nem mintha most ott állnék :) 

A hosszú hétvége viszonylag jól telt, a péntek kifejezetten, bár csak a vattacukrot sikerült a tervből megvalósítani, mert a kukorica még várat magára, pedig tisztán emlékszem, hogy tavaly és tavaly előtt is volt már kint főtt kuki árus a Margit-szigeten.

De biztos így kellett legyen... 

Péntekhez még hozzátartozik az is, hogy most, hogy már tudja a család a kis babócát, nekiláttunk lakásvásárlási lázban égni, jobban mondva, ők égtek, mi csak próbálkoztunk :)

Nem voltam  most nagyon rajta a témán, mert a rosszullétek egyre erősebbek lettek... 

A gyomrom ugyanúgy fáj, megpróbálkoztam a népi gyógymódok egyikével, de csak a porcelán istennő előtti térdeplés lett az eredménye, semmi más. 

Újabban szédülök is, és annyira undorodom a víztől, hogy most is itt van mellettem egy pohárral, de ha ránézek is felfordul a gyomrom, pedig inni kell, mert kiszáradok a végén...

A szédülés az a legrosszabb, mert azt nagyon nem lehet titkolni már az irodában, bár az egyre jobban kidudorodó pocit se nagyon tudom majd titkolni :) 

Kajaundorom is van, nem kívánok semmit, és ez most nagyon rossz, mert ki kéne szaladnom ebédért, de nem tudom, hogy mit egyek :( és ez szörnyű... 

Na de még 3 hét és vége, így kell hozzá állnom, mert különben nem tudom, hogy mi jöhet még :) 

Köszönöm mindenkinek a gratulációt és jókívánságot, nagyon jól esett, köszöntöm az újakat is, bocsánat, hogy nem sorolok fel mindenkit, de még írni se nagyon van erőm :( 

Mondjátok már meg nekem, hogy hogy tudtatok dolgozni a rosszullétek közepette? Vagy csak én vagyok túl érzékeny? Esik le a fejem és még kóvályog is :D

 Uh, kiszaladok, valami csak eszembe jut, mert mindjárt jön a kajaidő, és ha nekiállnak melegíteni, akkor végem van. Az a rengeteg féle kaja, amit enni tudnak és a kajaszag, na nem is írom le, mert már így is felfordult a gyomrom...

Mondjátok már meg nekem, hogy mióta kismama az aki babát vár... 

Csak akkor vagyok az, ha már nagy pocakom van? 

Történt ugyanis, hogy reggel nyitásra, 7 órára odaértem a vérvétel helyszínére, már akkor rengetegen voltak, de kiszúrtam, hogy a kismamákat soron kívül ellátják, lehet, hogy én vagyok a ludas, hogy nem „pofátlankodtam” erősebben, de kisebb viszontagságok után, bunkó pasik gyűrűjében végre sikerült odajutnom a felvételre, én nem tudom, hogy az a sok adat, amit a véremből akarnak kimutatni, miért nem árulkodó, de ha nem esek be majdnem a nőhöz a pulton, akkor tuti nem vágja, hogy babát várok..., pedig laikusan azt gondoltam, hogy már a vérvéltel miértje is árulkodó. 

5 perc várakozás után behívtak egy másik kismama és 5 pasi társaságában, erre a kismama azonnal sorra kerül, én meg állok, mondom biztos én leszek a következő, közben a falat támaszottam, mert félő volt, hogy vagy kidobom a taccsot, vagy elájulok, régen voltam ilyen rosszul... 3 férfi után végre sorra kerültem. Amikor meg mertem jegyezni a nővérnek, hogy azt hittem már sose kerülök sorra, azt mondja, hát pedig aki ide jön, az készüljön fel arra, hogy sokat kell várni...Nem voltam annyira jól, hogy veszekedjek, hagytam, hogy tegye a dolgát, veszi a vért, én sápadok, erre megkérdezi, maga terhes? Mondom igen, ja, hát akkor azért van rosszul, jött a válasz... Pff... ezt én is tudom...Szerdán lehet menni az eredményért, mert a vércsoport csak akkor lesz meg. 

Na most akkor kérdem én, miért írják ki, hogy: „Az 1es pultnál kismamákat és gyermekes anyákat soron kívül fogadunk. Megértésüket kiszönönjük!”. Valamiért én úgy gondolom, hogy ha ezt kiírják, akkor tényleg előre veszik a kismamát, de lehet, hogy tévedek, vagy a homlokomra kellene tetováltatni a más állapotomat, vagy csak ki kellett volna nyitnom a számat... Asszem igen, ezt kellett volna tennem, és meg is fogom tenni, mert utálom az ilyen helyzeteket, és nem fog érdekelni, hogy milyen állapotban vagyok, hogy alig állok a lábamon, akkor is ki fogok állni magamért, mert ez már a második eset, hogy nem azt kaptam, amit sztem egy kismamának kapnia kéne.  

Elhatároztam, hogy ezután ki fogom nyitni mindig a számat, védem magam és a születendő gyermekem, és bizony azt fogom tenni ami akkor épp a legjobb lesz számunkra, mert ma nagyon mérges lettem.  

Főleg azon, hogy nagydarab férfiak ülnek a padon, miközben nagypocakos kismamák állnak, hát hol élünk mi? Áh, na nem füstölgök, nem éri meg, de azért most jobb, hogy kiírtam magamból...

Rájöttem, illetve már sejtettem, de most már rájöttem :D

Szóval, a gyomorgörcs akkor jön elő, ha teljesen kiürül a gyomrom, vagyis reggel, ugye az éjszaka után, aztán meg napközben, amikor fel-alá ronhangálok az irodában és elfelejtek bekapni pár falatot, mert ha nincs épp ebédidő, vagy tízórai, vagy akármi, akkor is szoktam, hogy ne legyen üres :)

De néha nem kivitelezhető, de szerencsére a főnim és az egyik kedves kolléganőm, akiket beavattam a titokba :) mindig rám szólnak, figyelmeztetnek, sőt nem emelhetek fel semmi, olyan drágák :)

Hű, érdekes ez az ágy dolog  Hencsi2008, utánanézek :) 

Az az igazság, hogy egyre nagyobb hely kell nekem, nem is értem, szegény párocskámat kitúrom az ágy szélére :), a karom lábam átlóg hozzá, teljesen kinyújtózom :)

Most már a gyomorgörcs helyet hasi görcsöm van, először megijedtem, de aztán rájöttem, hogy minden rendben, csak a kis lúrkó növekszik odabent :) hiszen egy hét alatt megkétszerezi a méretét, és nem semmi folyamat ám ez :)

Vöribegy drága, gondoltam én is arra, hogy nem reggel kéne bevenni az Elevitet, néha el is felejtem, és csak délután jut eszembe, olyankor jobban is vagyok, lehet benne valami ;)

Reggel megyek vérvételre, meg viszem a kis vizelet adagot is, ne ott kelljen feszengenem, anyukám elkísér, mégiscsak jobb, ha nem vagyok egyedül, nem szoktam rosszul lenni a vérvételtől, de ilyen állapotban sem voltam még :) úgyhogy biztos ami biztos :D

A család, hát őőőők :) Nagyon oda vannak, esküszöm jobban várják a kis drágánkat, mint mi :) Pedig mi is nagyon várjuk ám :)

Húú, asszem megyek, lövik a pizsamát, már ragad le a szemem és reggel korán kelek, oda akarok menni reggel 7re, a kezdésre, hogy ne kelljen várnom a soromra, hiszen pont akkor vagyok rosszul, ha nem eszek és most nem ehetek :S

Köszönöm mégeccer a sok jókívánságot és kívánom mindenkinek, hogy legyen hasonló csodában része :)

Napok óta erősen fáj a gyomorszájam, mintha csavarnának rajta egyet, borzasztó érzés, még az étvágyam is elmegy, ami azért gond, mert olyan vízundorom van, hogy ha gyümölcsből nem szerzek folyadékot, hamarosan kiszáradok.

Nem szeretem a teát, rossz gyerekkori emlékek révén..., a gyümölcslé meg nem viszi a szomjam, most hogy azért legyen bennem folyadék, szénsavas vízet küzdök le, azt valahogy egyelőre elviseli a gyomrom, de nem sokáig, csak úgy 20 percig, utána megint csavarja a görcs, ki érti ezt...

Reggel szedem az Elevitet. azt mondta a doki, hogy az maradjon is, lehet, hogy meg kellett volna említenem neki a gyomorfáját, de úgy meg voltam illetődve, és csalódott is voltam, hogy nem kaptam fotót és még a szívhangot sem hallhattuk, hogy elfelejtettem...

Amúgy lekopogom jól vagyunk :) Édes kincsem tuti, én is kezdek alakulni, már nem annyira undorodom a szagoktól, mint pár hete, a melleim sem annyira érzékenyek, na ezt lehet, hogy elkiabálom :) 

Mondjátok csak, az is az áldott állapot velejárója, hogy néha az éjszakáim katasztrofálisak? Mindenre felébredek, minden zavar, forgolódok az ágyban, az új módi az, ha oda fekszem, ahol a lábamnak kéne lennie, ki érti ezt...

Most megyek, vízszintesbe kell helyeznem magam :)

puszi Nektek! :)

Eriberitől kaptam ezt a képet, legalább ha ultrahang nincs, akkor ez legyen :)

Ilyen egy 8 hetes apró babó...

Hááát igen, jól látjátok :)

Babát várok :)

Ha visszatekertek, akkor előtűnik majd néhány eddig nem látható bejegyzés :)

Eriberinek hála, most már Tündérkismamis a blogom :)

Igyekszem sokat írni, sok mindenről beszámolni :) Remélem nem hagyok majd ki semmit :D

Azért vártunk eddig, hogy tudjak képet felrakni, de sajnos nem volt szerencsém, nem kaptam, annyit tudunk csak, hogy 12 mmes a babó és dobizik a szíve, de még azt sem hallottuk :( Nagyon szerencsétlen volt a mai vizsgálatom, pedig magánba mentem :( Ez van, sajnos...

De nem írom ide le, nem akarom megörökíteni, hogy hogy jártam első babánk vizsgálatán, de majd a következő jobb lesz :), bízom benne :) és teszek is róla :)

Kaptam beutalót vérvételre és vizelet elemzésre, és 2 hét múlva hívott vissza a doki, de előtte én szeretnék azért még elmenni hozzá, vagy máshoz, mert most nagyon dühös vagyok, ugyanis, lehet, hogy ez egy új módi, nem tudom, de nem küldött a vérvétel előtt még védőnőhöz sem :(

Na, de most itt az ÖRÖM helye van, Tündér baba van kilátásban :) Karácsonykor már együtt leszünk mi hárman :)

Puszpusz

Itt vagyok, nem tűntem el :)

Tudom, jó kifogás sose rossz, de annyi a melóm mostanában, hogy alig állok a lábamon, amint hazaérek szinte már dőlök is be az ágyba...

De hamarosan elmúlik, remélem, már nincs sok hátra és minden átszerveződik a cégen belül, és végre átlátható lesz és csend lesz :) 

Amúgy a pénteki reggeli átcsapott meetingbe is, úgyhogy evés közben még beszámolunk a hét eseményeiről, így már nem csak fél óra a reggeli, hanem egy óra, ami nagyon jóó dolog :D

Ma talán volt egy kis csönd, egy pillanatnyi szünet, jól is esett, végre megcsináltam az elmaradt dolgokat :)

Szóval most ennyi, meg egy bambi :D

Jövök még, nem tűnök ám el!! :)

pusszantás

Jajj, képzeljétek, reggel elaludtam, így nem volt időm gyógyszertárba menni, délután viszont volt :)

Kiszaladtam kajáért, és ha már kint jártam beugrottam a gyógyszertárba is, még szerencse, hogy közel van...:D

Szóval beugrottam, vettem egy tesztet, azzal, hogy akkor majd holnap reggel tesztelek, de persze nem sikerült kivárni.

Megettem a kajcsit, aztán besunnyogtam a wcbe, én hülye nem a külön helyisében levőbe, hanem abba, ahol 2 wc van, naná, hogy folyton ki be mászkáltak, de megoldottam, zárt ajtók mögött, lepisilős teszttel, szóval, lepisiltem. Ráraktam a kupakot, 5 perces teszt volt, na mondom ezt lerakom, összeszedem magam, aztán majdcsak eltelik az 5 perc, de nem kellett annyit várni :D

Alig raktam le, elnéztem egy pillanatra, mire visszanéztem már 2 csííííík volt, na mondom, biztos káprázik a szemem, de neeeem :D:D:D, nem káprázott, bizony pozitív lett. :D:D:D

Gyorsan elcsomagoltam az árulkodó jeleket, kisurrantam a mosdóból és őriztem a kis titkom hazáig, de persze nem bírtam ki és felhívtam Vöribegyet, éppen vezetett, mondta, hogy hívjam kicsit később, de nem bírtam ki és belesuttogtam a teloba, hogy pozitív :D, volt nagy öröm, de gyorsan leraktuk, hogy majd még beszélünk :)

Hú, ilyen lassan még nem teltek az órák, mint most, azt hittem sose érek haza, de végül mégiscsak otthon voltam a kedvesemnél, persze előtte bolyongtam egyet az egyik bevásárlókpban, hogy megfelelő ajit nézzek a tálaláshoz, de nem volt :(, így gondoltam, majd anélkül bejelentem :)

Hazaértem, és mivel várt? Hát egy adag Toffifee-vel, nagyon édes volt, meglepett :) Én meg, a nagy meglepizés közepett mondtam neki, hogy: "Szívem, pisiltem egy pozitív tesztet!" Igeeen? Na és hogy? Hát mondom, vettem egyet és lepisiltem, aztán pozitív lett és megmutattam :)

Volt nagy öröm, kérdezte egyből, ezek szerint babánk lesz? Mondom naná :D

Így esett, hogy bejelentettem első gyermekünket :)

Hát, itt ülök, a cseppeken kívül semmi, úgyhogy bújom a babás oldalakat, mint egy megszállott, hátha most végre nem jön meg, pedig hogy megígértem, hogy nem fogok ezen gondolkodni, na ennyit az elengedésről.

Beszéltem Eriberivel, említettem neki a témát, azt mondta csináljak tesztet, én meg halál lazának mutatkozva mondtam neki, hogy ráérek. Amúgy is kilátástalan a mai nap tesztvásárlásra, túlóra, stb...

Émelygek, határozottan érzem, a csodába, mi lehet ez, sejtem valahol legbelül.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Beugrottam még, mert ezt el kell mondanom...

Ott volt a mesterem is a kezelőben, gyorsan rárontottam, hogy azonnal nézze meg, van egy baba, mondta, hogy az arcomon az látszik, de nem mindenható, nem mond inkább semmit, mondom csudijó, akkor majd a másik mester mondd vmit, de ő is csak azt mondta, hogy látszik az arcomon, meg hogy úgyis tudom, hogy mi van, és mosolygott...

Na jó, mostmár tényleg veszek tesztet, basszus, most meg bánom, hogy elhasználtam az összeset, pedig de lepisilnék egyet, na jó, kibírom holnapig...

Hát nagyon izgulok, még semmi, se híre se hamva, illetve annyi, hogy apró barna cseppjeim vannak.

Elkezdtem bújni a babás oldalakat, hát lehet ez baba is, de nem reménykedem, na jó csak egy kicsit...

Túlórázom, fáradt vagyok, és ez a gyomortáji fura érzés, na de kíbírom, már nem sok van 5ig, csak még holnap is 5ig vagyok, aztán apóssal megyün kezelésre, jajj, mikor pihenek, nagyon álmos vagyok, nagyon nagyon nagyon, de jó volna aludni egyet.

Na, megyek vissza a dolgomra, csak közben ne keveregnének a gondolatok, húú, mi lesz, vagy mi nem lesz, na jó, leállítom magam...

Nem jött meg, vártam, fájtam, de semmi.

Mondom magamnak semmi pánik, van még ideje, az előző is késett 2 napot.

Egész nap fájt a gyomrom és émelyegtem, tuti ettem valamit amit nem kellett volna, szoktam ilyeneket hétvégente :S

Ha hétfőn nem jön meg, lehet örülni, vagy nem, na jó nem tervezgetek...

Hmm, holnap tuti megjön, fájok, és egész héten voltak apró barna cseppek...

Elengedtem a dolgokat, nem töröm a fejem, úgyis megjön, kár izgulni, persze ezt könnyű mondani :)

Na majd meglátjuk, hogy mi lesz :)